eSzocMet

Szociogram rajzolás segédlet

Szociogram rajzolás segédlet

A szociogram felrajzolásához az eSzocMet megadja a szociogram vázát, amit a felhasználónak már csak egy öt-tíz perces átrendezéssel kell végleges formába hozni. A kiinduló ábrát az eSzocMet a kölcsönös szimpátiaválasztásokból rajzolja fel egy kör vagy négyzet mentén.

A pontok az embereket jelölik (mellettük a monogram), a kékek fiúk, a pirosak lányok, a köztük lévő vonalak vastagsága jelöli a kapcsolat erősségét. Az így felrajzolt ábra azonban sok esetben nem elég áttekinthető ahhoz, hogy jól elemezhető legyen és látszódjanak a csoport különféle jellemzői, így ezt még át kell rendezni. Az átrendezéshez a pontokra kell kattintani az egér bal gombjával, majd azt lenyomva tartva áthúzni őket a kívánt helyre. 

Elsőként érdemes a kapcsolat nélküli embereket (ha van ilyen) a szélére tenni az ábrának, hogy ne zavarjanak a rajzolásnál. 
Ha ez kész, próbáljunk olyan alakzatokat találni, amik nem kapcsolódnak másokhoz, gyakran vannak teljesen különálló párok, háromszögek, vagy akár négyszögek egy osztályban. Ha ezek is megvannak, őket is tegyük a kép szélére egyelőre.

A központi tömböt, vagy tömböket úgy érdemes felrajzolni, hogy megszüntetjük benne a kereszteződéseket (vagyis azt szeretnénk elsősorban elérni, hogy ne húzza át az egyik kapcsolatot jelképező vonal a másikat). Érdemes a legtöbb kapcsolattal rendelekező emberrel kezdeni. Őt kihúzzuk középre és a kapcsolatait odahúzzuk hozzá közel. Ezek után az ő kapcsolataikon haladunk tovább, addig amíg mindenkivel készen nem vagyunk. Érdemes ahol lehet 45,90,120 és 180 fokos szögeket alkalmazni, hogy jól láthatóak legyenek az alakzatok. Igyekezzünk kerülni az önkényes alakzatokat, vagyis ha pl van három emberünk, akik egymással vannak kapcsolatban és senki mással, akkor ezt egyenlő szárú háromszögként jelenítsük meg, legyen egyenlő a távolság az emberek között az alakzaton belül mindenképpen és amennyire lehet az alakzatok között is. Természetesen ez nem lehetséges mindig, a bonyolult szerkezetű osztályok esetében előfordulhat, hogy nem lehet megoldani a kereszteződés hiányát, mert például két olyan ember áll egymással kapcsolatban, akik egyébként a kép két oldalán helyezkednek el. Ezeket a kapcsolatokat nyugodtan hagyjuk benne, az értelmezésnél külön érdemes lehet kitérni rá. 

Amennyire lehet használjuk a Mérei által megadott alakzatokat (magányos, pár, háromszög, négyszög (vagy többszög), csillag, lánc) és arányítsuk a társas helyzeteket. 

Most állítsuk a helyükre a magányos és elkülönülő alakzatokat. Ha lehet, az olyan tagokat akiknek nincs kapcsolatuk, azok mellé az emberek mellé tegyük, akiket ők a legtöbbször jelöltek, hogy vizuálisan is megjelenjen, hogy az adott gyerek hova szeretne tartozni, ugyanígy, ha egy alakzathoz valaki kapcsolódni szeretne, vagy az alakzat egyik tagjának vannak kifelé mutató kapcsolatai valaki felé aki azt nem viszonozza, akkor az alakzatot közelítsük az adott ember felé.

Ha készen van a szociogram leolvashatjuk az egyik fontos szerkezeti indexet, a centrális-marginális mutatót:
A C-M mutató kiszámításához meg kell nézni, hogy a gyerekek hány százaléka helyezkedik el a középpontban lévő zárt alakzatban (Vagy alakzatokban), hány százalék kapcsolódik ehhez közvetlenül és mekkora azoknak az aránya akik nem kapcsolódnak közvetlenül, vagyis az ábra szélére szorulnak. A három szám átlagos értéke 20-50-30. 

Forrás: Mérei Ferenc (2006): Közösségek rejtett hálózata