Használati útmutató az eSzocMet sztenderdekhez

2021-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával sikerült létrehozni az eSzocMetben tárolt adatokból az új sztenderd értékeket. Ez azért volt nagyon fontos, mert a legtöbbet használt, Mérei Ferenc-féle sztenderdek már nem jól írják le az iskolai helyzetet és így esetleg az osztályok értékeinek hibás megítéléséhez vezethetnek. Az új sávok irányt adhatnak a pontosabb elemzésnek. Igyekeztünk olyan formában bemutatni őket, hogy könnyen áttekinthető segítséget jelentsenek ebben.

Az eSzocMetben felvett tesztek előszűrés után kerültek be az adatbázisunkba, akkor, ha teljesen ki voltak töltve (nem volt hiányzó adat a gyerekektől) és minden kérdéstípusból legalább egy belekerült a kérdőívbe. A végleges adatbázisunk 499 tesztből állt, ami közel 13000 gyerek adatait tartalmazza.
Három változó, az évfolyam, az iskolatípus és a létszám mentén is bontottuk a sztenderdeket, de csak ott, ahol ez statisztikailag indokolt volt, ezért alakult úgy, hogy a táblázatban néhány mutatóhoz több értéksor is tartozik, néhányhoz pedig csak egy.
Ahová egy adott szempont mentén nincs megadva bontás, ott az adott szempont szerint nem kell különbséget tenni az osztályok között (pl.: a Kohéziós index nincs bontva évfolyamonként és iskolatípusonként, csak létszám szerint, tehát itt a sztenderd értékeket bármilyen típusú iskolában és minden évfolyamon lehet használni, de az osztálylétszámnak megfelelő oszlopot szükséges figyelembe venni), ahol pedig csak egyetlen értéksor található, az bármilyen osztályban használható.

A sztenderdek felépítése a következő:
A zölddel jelzett érték mindig az átlagot mutatja.
A sárga értékhatárok között található az osztályok középső kb. 40%-a, ezek az értékek biztosan átlagosnak tekinthetőek.
A két narancssárga értékhatár között található meg az osztályok kb. kétharmada. A sárga és a narancssárga értékek között elhelyezkedő osztályok már értelmezhető eltérést mutatnak, kicsit kilógnak az átlagból felfelé vagy lefelé.
A felső narancssárga értékhatár feletti és az alsó narancssárga értékhatár alatti értékek egyértelműen magas vagy alacsony értéket mutatnak, nagyjából az osztályok felső vagy alsó 15%-ába tartoznak.

A kölcsönösségi indexnél narancssárga értékhatárra nem volt szükség, itt csak alacsony, közepes és magas határokat adtunk meg.

Aki érdeklődik a kutatás menete iránt, vagy kiváncsi a sztenderdek kialakításának részleteire, az tájékozódhat majd az erről hamarosan megjelenő cikkben.